Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A fajgyűlölet etológiai gyökerei.

2008.04.27

Az ember gyermeke a születés után 5-6 hónapos korában kezdi az idegenektől való félelem jeleit kifejezettebben mutatni.Ezt megelőzően bárkire rámosolyognak aki közelít hozzájuk.A kritikkus periódusban megváltozik a reakciója,csak a közvetlen családtagokat fogadják el,az idegenek megjelensére elkerülési reakcióval reagálnak,néha hisztérikus sírással jelzik a tartózkodásukat.Ha az ismeretlen kíméletesen lassan és módszeresen közelít hozzájuk hajlandó megbarátkozni vele.Megfigyelték,hogy a gyermek élete folyamán ciklikusan váltakozik az idegen személy megjelenésére adott közeledési,elkerülési viselkedés.Ebből arra következtettek,hogy a gyermekben egyszerre van jelen a megközelítési és az elkerülési vielkedés motivációja ezt ambivalens kétértelmű érzésnek nevezik.Szeretné megközelíteni az idegent,de fél is tőle.A félelmének különböző fokozatai vannak és az anya jelenléte nagymértékben befolyásolja az idegtől való félelmét ,amit későbbi fejlődése során módosít.Megtanulja hogyan kell,milyen rituáléval az idegenek közeledését elfogadni,vagy elutasítani.

Az idegenekkel szembeni általános ambivalencia gyakran csap át idegengyülöletbe.Az emberi faj különösen érzékeny az ideg-nekre és számos viselkedési reakcióval különbözteti meg őket saját csoportjától.A saját és idegen csoportokra adott eltérő reakciókat "etnocentrikus szindrómának "nevezték  el /Csányi(1999)/.

Az idegenektől való félelem idegen szóval a xenofóbia  minden humán kultúrában kimutatható.Az idegentől való félelem felnőttekből is kiváltható.akik idegenek jelenlétében igyekeznek érzel-mi állapotukat leplezni.Nagyobb ismeretlen tömegbe kerülve különböző technikákkal kerülik a szemkontaktus felvételét mert az kezdezdetben megszólításra invitál,ha hosszabb úgy agressziót vált ki /belebámult a képembe/.Liftben,villamoson,vagy zsúfolt járművön mindenki igyekszik közömbös területre irányítani a figyelmét,hogy ne kelljen "szembesülni "senkivel.

Az idegenekkel szembeni félelem a xenofóbia felnőtt korban is kimutatható és kiváltható.A  felnőttek az idegen jelenlétében igyekeznek érzelmi állapotukat elrejteni,leplezni,nyugodtnak és visszafogottnak tünni.Kialakultak azok a fogások,technikák amelyekkel mások közelségét,vagy pillantását igyekeznek elkerülni,vagy ellensulyozni.Közismert,hogy néhány másodpercnél hosszabb szemkontaktus megszólításra invitál,ennél hosszabb pedig kifejezetten agresszív hatású/a képembe bámult/ .Nyilvános,zsúfolt helyen ezért különféle módszerrel igyekszik mindenki a tekintetét semleges területre irányítani.

Az idegenekkel szembeni ambivalencia felnőtt társadalomban könnyen válik idegen gyülöletté (rasszizmus,etnikai feszültségek villongások,háborúk)Az emberi faj -mint említettem-különösen érzékeny az idegenek viselkedésére és egy sor viselkedési reakcióval különbözeti meg a más csoporthoz tartozókat a sajátjaitól,amit "etnocentrikus szindrómának" nevezetek el.Csányi (1999)ezt a viselkedésformát , irodalmi adatok alapján ,a következőkben foglalta össze:

Attitűdök és viselkedésformák a saját csoporttal szemben:Magukat erkölcsösnek és felsőbbrendűnek érzik.Magukat erősnek tartják.Elfogadják a lopás és gyilkosság elleni szankciót Engedelmeskednek saját csoportjuk hatóságainak.Együttműködnek a saját csoport tagjaival.Ragaszkodnak a saját csoportjukhoz.Hajlandók harcolni esetleg meghalni a saját csoportjukért. 

Viselkedésformák az idegen csoporttal szemben:Az idegen csoportot lenézik,erkölcstelennek és alsóbbrendűnek tekintik.Az idegeneket gyengébbnek tartják.Az idegennektől megfelelő szociális távolságot tartanak.Az idegen csoportot gyűlölik.Elfogad-ják az idegen csoporttól való lopást és a gyilkosságot.Nem műkködnek együtt az idegen csoport tagjaival.Nem engedelmeskednek az idegen hatóságoknak.Nem hajlandók az idegen csoport tagjává válni.Nem hajlandók harcolni és meghalni az idegen csoportért.Háborúban erkölcsösnek tartják az idegen csoport tagjait megölni.Az idegen csoport mint rossz példa áll a gyermeknevelésben,A különböző problémákért az idegen csoportot vádolják. Félnek és nem bíznak az idegen csoport tagjaiban.Csányi szerint az etnikai feszültségekre való hajlam folyamatosan jelen  van a különféle emberi kutúrákban.Megjelenése attól függ,hogy a politikai és a társadalmi viszonyok  kedveznek e a megjelenésének,vagy elnyomják az  etnocentrizmus különböző komponen-seit.Gyakran válik a politika játékszerévé,eszközévé ez az emberi viselkedési tulajdonság,mint ahogy napjainkban is megfigyelhető a Föld különböző régióiban a Balkánon,szomszédainknál vagy az Afrikai kontinensen.Bonyolult politikai,vagy gazdasági helyzetben a politikusok gyakran előveszik az etnikai feszültségeket pl. a kisebbségi problémákat előszeretettel alkalmazzák saját hibáik leplezésére,vagy a figyelem elterelésére.